Csodás szerelem

Zoey és a többi vadmacs a kávézóban voltak, Weasley és Eliott egy fontos veszélyre hívták fel a figyelmüket:
-Lányok, ez nem olyan, mint a többi fegyver, ami az űrmanók kezében volt. Ezt csak az egyikük tudja felhasználni, a kiválasztott. A ti feladatotok lesz kiderírteni, ki az. És visszaszerezni az amulettet, mert nem csak titeket pusztíthatnak el vele, de az egész emberiséget.
-Rendben, de mégis hogy derítsük ki, ki a kiválasztott?- kérdezte Zoey.
-Azt nem tudom, rátok bízom. - mondta Eliott, és elsétált, mintha semmi fontos nem történt volna.
Renee is kisétált, majd Weasley, és az összes többi vadmacs, csak Zoey maradt a teremben.
"Vajon melyik űrmanó lehet a kiválasztott? Talán Dren? Jaj, remélem nem." Ilyen és ehhez hasonló gondolatok között hagyta el a szobát. Ahogy kilépett a kávézóból gyönyörű napsütés fogadta. Elindult a kedvenc parkja felé, azonban útközbe beleütközött valakibe, az a valaki nem más volt, mint Mark.
-Auuu,ez fájt, oh Mark, te vagy az. De jó téged látni, ne haragudj, hogy nekedmentem, de másfelé jártak a gondolataim.
-Szia Zoey, semmi baj, ugyis épp hozzád indultam a kávézóba, nem lenne kedved eljönni velem holnap este egy koncertre?
-Oh, dehogy nem.Ezer örömmel. De most ne haragudj, rohanok, még egy csomo leckém van, szijja!!!
-Szia Zoey!
De zoey, ezt már nem biztos, hogy hallotta, mert elrohant, mint a villám.Mikor hazaért, nekiált a leckének, de nem jutott vele sokra, mert nem tudott koncebtrálni, csak egy valami járt az eszében, Dren.
"Jaj, remélem, hogy nem ő az.Legyen Shardon, vagy Tarb, vagy akármelyik másik, ismeretlen űrmanó, csak ne Dren, őt nem tudnám megölni.Jaj, mik járnak a fejemben, mi történt velem, csak nem zúgtam bele Drenbe?
Ekkor megcsörrent a telefon:
-Zoey, Zoey, gyere gyorsan, lehet, hogy találtunk valamit, azonnal gyere a kávézóba.
-Rendben Eliott, megyek. Jaj ezzel a hülye matekkal soha nem végzek.

Pár perc mulva már a kávézóban volt az összes vadmacs.
-Ezt nézzétek!!! - mondta Eliott, és felmuatott egy szalagot.Zoeynak ekkor eszébe jutott, amit Dren mondott neki pár hétel ezelőtt:
"Remélem cicamica, erről a szalagról mindig én fogok az eszedbe jutni:-)" - majd Zoey nyaka köré tekerte, megsimogatta az arcát, és elment.A szalagot pedig magával vitte.
Zoey teljesen fehér volt, ez a többieknek is feltűnt.
-Zoey, valami bajod van, olyan fehér lettél - jegyezte meg Weasley.
-ohh, semmi, csak elgondolkoztam.
-Rendben, mivel sok dolgokot lenne, úgy döntöttünk Eliottal, hogy Zoeynak kell kiderítenie, ki a kiválasztott, nektek pedig ügyelnetek kell, nehogy az űrmanók támadjanka. Rendben?
-Igen- mondták kórusban.
-Mi, én? Egyedül? - nyávogott Zoey. És mi lesz, ha erősebb nálam? Egyedül mit kezdjek vele, ha rámtámad?
-Nyugi Zoey, majd a kéklovag a segitségedre siet, és megment- nevettek a többiek.
Zoey elkullogott, és beletörődött feladatába. Eszébe jutott, holnapi randija Markkal, kicsit felvidult, de nem annyira, mint régebben, ha Markra gondolt. Azonban nem volt sok ideje azon gondolkozni, miért van ez, hosz valaki megfogta a vállát.
-Hello Cicamica, hogy vagy?
-ÁÁÁ, jeszus ég, a szívbajt hoztad rám Dren, mit keresel itt?
-Csak hiányoztál, és keresek valamit.
-Mit? Ugye nincs köze ahhoz a tervetekhez, hogy leszámoljatok velünk, vadmacsokkal? Egyébként, talált valamit Eliott és Weasley, amiről te jutottál az eszembe.
-Lehet, hogy van hozzá köze, ohh csak nem találták meg a szalagomat, valahol elhagytam. Szóval megfogadtad a multkori kérésemet, hogy én jussak eszedbe arrol... ennek örülök.
-Engem biztak meg azzal, hogy kiderítsem ki a kiválasztott. Tudom, hogy te vagy, de valahogy nem tudom elmondani a többieknek.
-Hát ez csodás, talán te is kezdesz úgy érezni irántam, mint én te irántad?
-Kétlem, én Markot szeretem.
-Ja, ja, persze, na, bocsi cacus, mennem kell, folytatom a kutatást. Szia!
Zoey nem szólt semmit, csak nézte, ahogy Dren eltűnik. Egy ideig bámult a semmibe majd elindult haza.
Otthon nagy nehezen megírta a matekleckét, aztán nagy fáradtan az ágyra dőlt. Kicsit feküdt, majd elment fürdeni. Hallotta, hogy megcsörren a telefon. Gyorsan kiugrott a kádból, maga köré csavarta a törülközőjét, és felvette a kagylót.
-Hallo, ki az?
-Szia Zoey, én vagyok, Mark. Csak azt akartam mondani, hogy eltévesztettem a dátumot, és ma este lesz a koncert. 1 óra mulva. Megértem, ha nem akarsz jönni.
-Ugyan, dehogy, azonnal indulok.
-Oké, bocsi, szia
-Szia
Zoey azonnal összekészülődött, és már rohant is. Mikor odaért, látta, hogy Mark már ott vár.
-Szia Mark!!! - kiabált neki messziről.
-Szia Zoey, de jó, hogy eljöttél.
-Hisz megígértem, és soha nem hagynák ki egyetlen ilyen jó alkalmat sem.
-Oké, akkor menjünk be.
Bent már elég sokan voltak. Mark az emeletre kapott jegyet,pont a legjobb helyre. Elkezdődött a koncert, mindenki nagyon jó hangulatban volt. Egy japán fiúegyüttes játszott, a lányok össze vissza sikítoztak, és a fiúk is tomboltak, mivel a csapat egyik énekese megbetegedett, ezért egy fiatal lány énekelt helyette. A hangulat már a tetőfokára ért, mikor egy hatalmas robbanás rázta meg a csarnokot, és a füstfelhő mögül előlépett Dren. Egyenes Zoey elé. A lány kicsit meglepődött, majd Markra nézett, aki a szeme előtt változott át kéklovaggá.
-Tűnj innen, te ronda mutáns!
-Hehe, jé, megszólalt a testőr, hisz te is ugyanolyan mutáns vagy, mint én - vágott visza Dren, és megfogta Zoey karját.
-Hagyd békén Zoeyt!
-Nem, ő velem jön, hisz engem szeret, és én is őt. Igaz, Cicamica?
-Én... Mark, kérlek bocsáss meg, de tényleg Drent szeretem.
Mark ettől a mondattól visszaváltozott.
-De, Zoey, én tényleg szeretlek, azt hittem te is...
-Mark, kérlek hagyj elmenni, én boldog leszek Drennel, te pedig majd találsz magadnak valakit. De én Drennel akarok menni.
-Olyan lány , mint te, soha nem fogok találni. De ha te ezzel a szörnyel boldog leszel, menj. De ne feledd, rám mindig számíthatsz.
-Köszönöm, szia.
Azzal megfogta Dren kezét, és eltűntek. Az űrmanók világában voltak.
-De ugye boldogok leszünk együtt. És mi lesz a Vadmacsokkal? Ugye már nem akarod megölni őket.- ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel bombázta Zoey az űrmaót. De Dren válasz helyett megcsókolta a lányt. Zoey még sose látta ilyennek a fiút. Kedves és gyengéd volt.
-Ne aggódj, minden rendben lesz, gyere, menjünk, mondjuk el a barátaidnak, hogy együtt vagyunk végre.
-Jujj, szerintem nagyon nem fognak örülni.
-Nem baj, csak hogy tudják.
Egyenesen a kávézóba mentek. Eliott, a lányokkal együtt egy terven dolgozott, amint meglátta a párt, elállt minegyik szava.
-E...Ez meg...mi? - kérdezte Corinna.
-Hol van Weasley? - érdeklődött Zoey
-Itt vagyok, mi folyik itt?- kérdezte dühösen, és Drenre mutogatott.
-Dren és én együtt vagyunk. Szeretjük egymást, és vele megyek. Ő volt a kiválasztott, úgyhogy már ettől sem kell félnetek, többet valószínüleg nem találkozunk, hiszen tudom, mennyire nem kedvelitek őt. De tudnotok kell, hogy nagyon jól éreztem magamat veletek:-)
-De Zoey, nem hagyhatsz itt minket, neee - nyafogott Kikki.
-Ne aragudjatok rám, de ha megbékéltetek Drennel, találkozhatunk. Sziasztok!!!
-Szia! - mondták sírva a lányok. Csak Renée nem szólt semmit. Zoeyhoz lépett, és megfogta a vállát:
-Ha neked így lesz jó, akkor éljetek boldogan, de ha valami nem jönne össze, tudd, hogy mi mindig itt leszünk, hogy segítsünk. - mondta, és a többi vadmacs is bólogatott.
A fiúk is beletörődtek, hogy ezentúl Zoey nélkül kell élniük.

Zoey és Dren együtt éltek az űrmanók világában, a lány véglegesen vadmaccsá változott, az összes űrmanó megkedvelte őt. 4 év múlva született egy aranyos kisbabájuk, akit Zoen nek neveztek el, kislány volt.
Eliotték találtak egy új lányt Zoey helyére, Berry volt a neve.
Mindenki boldogan élt, és Zoey néha elmant Drennel, és kesőbb Zoennel meglátogatni a lányokat. Mark pedig talált magának egy lányt, de soha nem tudott boldog lenni vele, mert nem volt képes elfeledni Zoeyt. nem is sejtette, hogy a lány már rég nem gondol rá, és nagyon boldog új családjával.