Akik szerelmesek…

Egy nap, csapatunk let�borozott egy erd�n�l p�r h�tre (mert Inuyasha nagyon megsebes�lt). A leveg� tiszta volt, a madarak �nekeltek. Miut�n Kagome ell�tta Inuyasha s�lyos s�r�l�seit, �gy d�nt�tt alszik egy kicsit. Inuyasha m�g mindig ugyan�gy fek�dt, n�zett a semmibe, l�tszott, hogy nagyon gondolkodik valamin.
- Mi ez a gyan�s cs�nd. Nem veszekedni�k k�ne? – t�rte meg a csendet Sango.
- De, att�l f�ggetlen�l �r�lj�nk, hogy v�gre egy kis nyugi van.
Az k�vetkez� napokban Inuyasha jobban lett, de a s�r�l�sei nem gy�gyultak be teljesen. Egyszer csak a leveg�be szimatolt.
- Farkas szagot �rzek.
- Csak nem Kouga? – k�rdezte Kagome.
- Kagom�m… hol vagy? – kereste Kouga Kagom�t.
- Itt vagyok.
- L�tom s�r�lt a kis bar�tod. Na, Influenza most legyen nagy a sz�d.
- Hagy b�k�n, �s ne merd Kagom�ra tenni a kezed!
- Mert, akkor mi lesz?
- Inuyasha, Kouga, hagyj�tok abba.
- Na megyek, csak erre vitt az utam, szia dr�ga Kagom�m! – mondta Kouga, majd elt�nt.
- Inuyasha, mi�rt kell mindig veszekednetek. H�nyszor mentem eddig vele?
- Ismerlek, tudom, hogy �gy is vele akart�l menni.
- Nem igaz, tudod, mit? Hazamegyek!
- Ne mer�szeld!
- Sziasztok!

P�r nap m�lva Inuyasha �gy d�nt�tt, hogy �tmegy Kagom�hoz. Nem is tudta, hogy �sszej�tt valakivel. Megl�tta azzal a bizonyos fi�val cs�kol�zni. M�ris el�nt�tte a m�reg, hisz nem tudta, hogy a l�ny m�st szeret, s�t, hogy egy�ltal�n szeret valakit.
- Kagome… hogy tehetted ezt? �n meg ut�nad j�ttem.
- I… Inuyasha.
- Igen �n vagyok, de m�r megyek is.
- Azonnal gyere vissza, had magyar�zzam meg! Inuyasha… FEKSZIK!- vez�nyelt Kagome, hogy a fi� ne tudjon elmenni. Ekkor a hanyou sebei felszakadtak. F�l perc m�lva minden csupa v�r volt k�r�l�tte.
- Ka… Kagome.- ny�gte ki a hanyou, majd elment a k�tig, s beleugrott. Kagome berohant a h�zba, keresett egy els�seg�lyes dobozt, s azzal egy�tt Inuyasha ut�n ment. Ahogy �t�rt Inuyasha a k�tban fek�dt.
- J�l vagy Inuyasha?
- Hagyj b�k�n, odakint van a kis ordasod, csak r�d v�r.
- Nem �rdekel. Ha meg�lsz is, ell�tom a sebeidet.
- NEM!
- De! Egy�bk�nt mi�rt j�tt�l ut�nam.
- Mert bocs�natot akartam k�rni, de k�r volt.
- �rtem. Gyere �t az �n vil�gomba, ott k�nnyebben tudlak kezelni.
- Na, j�.- mikor �t�rtek Kagome nagy nehezen kiszedte Inuyash�t a k�tb�l, s beseg�tette a szob�j�ba. Egy h�tig Inuyasha k�r�l s�nd�rg�tt, m�g a hanyou fel nem �p�lt.

Mikor Inuyasha fel�p�lt:
- Na, j�l vagy?
- Igen, m�ra m�g maradhatunk?
- Persze, de mi�rt?
- Mert ma nem l�tszik a hold �s…
- Ember leszel? 
- Igen, mi�rt akkora �r�m az?
- Mert olyankor nagyon rendes vagy.
- K�sz. – mondta a fi�, majd fej�t s�rt�d�tten elford�totta.
- Ne haragudj.
- Semmi baj, v�g�l is igaz.
- Ja, min gondolkodt�l, mikor meg volt�l s�r�lve, tudod, mikor egy napig nem sz�lt�l hozz�m?
- Majd elmondom.
- Mi�rt nem most?
- Mert m�g nem d�nt�ttem el.
- Mit?
- Nem mondom meg.
- Velem �s Kikyoval kapcsolatos?
- Igen.
- Sz�val, hogy melyik�nkkel leszel ezen t�l.
- Igen, de rem�lem mindkett�t�kkel. – erre Kagome szomor� arcot v�gott. – Mi a baj?
- �n nem akarok Kikyoval lenni.
- Mi�rt?
- Mert hidegv�rrel meg akart �lni, t�ged mag�val akar vinni a pokolba, �s csak f�lb�l �s hamvakb�l �ll.
- Igaz.
- Ha �t v�lasztod, �n megyek Koug�hoz.
- Ko… Koug�hoz?
- Igen.
- De mi�rt pont hozz�?
- Mert � a m�sodik a list�mon.
- Sz�val �n vagyok a harmadik?
- Nem.
- Negyedik?
- Sok.
- Nem t�zig megy a list�d?
- H�romig.
- Akkor… az els�?
- Igen.
- De m�g csak nem is b�zol bennem.
- Fogadjunk?
- Rendben, ha leveszed a l�ncomat, hiszek neked, ha nem, akkor hazudsz.
- A l�ncod?
- Igen.
- De mi�rt van erre sz�ks�g?
- Csak hogy l�ssam, hogy b�zol- e bennem, azt�n visszarakhatod.
- OK. – Kagome levette Inuyasha l�nc�t – Mondtam, hogy b�zok benned.
- Igen. – Kagome gyorsan visszarakta, majd egy kicsit mag�ra hagyta Inuyash�t.

Este:
- Kagome! Hol vagy?
- Itt vagyok a konyh�ban, csak elpakolok p�r dolgot a t�sk�mba, mert a m�ltkor is ki�r�lt.
- Mondhattad volna, akkor nem k�rdezem meg a szomsz�dokat.
- Mi?! Te megk�rdezted a szomsz�dokat. Nem ijedtek meg t�led?
- Most ember vagyok.
- T�nyleg. Hol akarsz aludni?
- Nekem mindegy.
- Ok. Te alszol az �n helyemen, �n a matracon.
- Nem nekem k�ne a matracon?
- Nem, mert kor�n kell kelnem, �s nem akarlak felkelteni.
- Rendben.

M�snap reggel:
Kagome, mint mondta kor�n kelt, hogy �sszedobjon egy kis reggelit. Inuyasha mihelyt meg�rezte az illatokat lement a konyh�ba.
- J� reggelt! – mondta �lmos szemekkel.
- Neked is. K�rsz szendvicset?
- Az mi?
- K�stold meg.
- Hm. J�l n�z ki.
- Na, �zlik?
- Igen, nagyon finom. Kaphatok m�g egyet?
- Persze- Kagome k�sz�tett m�g egyet a hanyounak. Mik�zben a fi� evett, � v�gig az arc�t b�multa. Fel sem t�nt neki, hogy Inuyasha is �t n�zi, k�rd� tekintettel.
- Kagome, te meg mit b�mulsz annyira? – k�rdezte Inuyasha, m�g mindig kikerekedett szemekkel.                                                                     A l�ny v�gre mag�hoz t�rt
- �… �n, semmit. Csak elgondolkoztam. Azt mondtad, elmondod, kivel leszel, velem vagy Kikyoval?
- H�t, �n igaz�b�l veled szeretn�k maradni, olyan rendes volt�l hozz�m az elm�lt napokban, de nem tudom, Kikyo mit sz�lna ehhez.
- Inuyasha, ha akarsz, maradj csak Kikyoval, de ha nem, akkor jobb lenne miel�bb megmondani neki. Neki, neked �s nekem is jobb lenne, ha v�gre d�nten�l.
- J�l van, akkor menj�nk.
- Mi? Most?
- Te mondtad. Min�l hamarabb, ann�l jobb. Gyere! – mondta a hanyou, majd megfogta Kagome kez�t, �s elindultak a k�thoz. Bementek egy s�r� erd�be, mely ut�n egy kis falu k�vetkezett. Kikyo �pp egy f�rfi sebeit �polgatta.                  
   - Kikyo, besz�lni szeretn�nk veled! K�rlek, gyere ide – ki�ltott Inu a mikonak. Mikor a l�ny megl�tta, hogy a vend�gek k�zen fogva �rkeztek, feld�h�d�tt, �s odas�t�lt hozz�juk.
-Ez meg mit jelentsen Inuyasha?- Megfogta a kez�ket, �s felemelte- mi�ta vagytok ilyen j�ban?
-Pont err�l kell besz�ln�nk. �n… - Inuyasha Kagom�ra n�zett, nem tudta, mit mondjon.
-H�j, ne r� n�zz, mondd a szemembe, hogy ezt a frusk�t szereted.
-Kikyo, �n nem akarlak megb�ntani, de igaz, t�nyleg jobban szeretem Kagomet. De az�rt bar�tok lehet�nk.
-Micsoda? Te szak�tasz velem, �s azt k�red, maradjunk bar�tok? Te idi�ta, minek n�zel engem? - Kagome �s Inuyasha elkerekedett szemekkel �lltak.
-De h�t… nem szak�tok veled, hisz nem is voltunk egy�tt.
-Inuyasha, menj a pokolba! – ord�totta Kikyo, �s elfutott. A falusiak mind a d�h�ng� papn�t b�mult�k. Inuyasha kicsit szomor� volt.
-H�, Inuyasha, ne szomorkodj miatta, � m�r nem az, akit te szerett�l.
-Igazad van. – azzal megcs�kolta Kagomet. A l�ny el�gg� meglep�d�tt, de viszonozta a cs�kot. Elindultak, hogy v�gre visszamenjenek a bar�taikhoz, hisz m�r nagyon r�g nem l�tt�k �ket.

A t�bbiekn�l:
- Sziasztok! – mondta Inuyasha, �s Kagome.
- Hello. Mi van fel�tek? – k�rdezte Miroku, mik�zben szem�ld�k� mozgatta.
- MIROKU!- rivallt r� Kagome, majd h�romszor kup�nv�gta.
- Ez f�jt.
- Sziasztok, mizujs? Miroku, mi az a h�rom p�p a fejeden? – k�rdezte Sango.
- M�r megint perverzkedett. – mondta Kagome.
- Igaz ez Miroku?
- Csak egy kicsit.
- De mi�rt?
- Mert k�zen fogva j�ttek be. Ilyenkor illik megk�rdezni.
- ILLIK?
- Igen, �n is �r�ln�k neki.
- De �k nem!
- J�l van, na!
- De nincs j�l.
- Ne civakodjatok!
- Inuyasha, kij�nn�l egy picit? – k�rdezte a nemr�g otthagyott Kikyo.
- Nem.
- K�rlek.
- Ha j�het Kagome is…
- Igen, csak gyere m�r. – Inuyasha �s Kagome kimentek, s ott Kikyo egy nyilat l�tt fel�j�k. Kagome sejtette, mire megy ki a j�t�k, s elr�ncig�lta Inuyash�t a k�tig. Belel�kte, majd � is beleugrott.
- J�l vagy Inuyasha?
- Igen, m�g j�, hogy a k�zelben volt a k�t.
- Igen, gyors be a h�zba, Kikyo szerintem ut�nunk fog j�nni, s megpr�b�l elfelejtetni engem.
- Lehet.

Kagome szob�j�ban:
- Huh, ezt meg�sztuk.- szusszant Kagome, majd lementek a konyh�ba Inuyash�val. Mivel Kagome anyuk�ja �s nagyapja nem volt otthon, Sout�t elk�ldt�k egyik bar�tj�hoz, ez�rt �v�k volt a h�z.
- Biztos nem j�n ut�nunk?
- Igen, az ajt� z�rva van. Mi is az ablakon j�tt�nk be. � meg nem tud nagyot ugrani.
- Rem�lem igazad, van. – mondta a hanyou, majd megcs�kolta a l�nyt, ki meglepetts�ge ellen� visszacs�kolt. �gy telt el az elk�vetkez� p�r perc, m�gnem megcs�rrent a telefon.
- Nemigaz! Pont most kell cs�r�gnie?
- Vedd fel, majd folytatjuk.
- J�.
- Megv�rlak.
- Ok�. – ekkor felvette- Hal�.
- Szia �n vagyok az Houyo. Van kedved elj�nni velem moziba?
- Nincs, most nem �rek r�.
- Na mindegy, levigyem a leck�t?
- Nem kell.
- Na, akkor, szia.
- Szia. – Kagome lecsapta a telefont, majd visszament Inuyash�hoz.
- Hol is tartottunk?
- Itt, mondta Inuyasha, majd megint megcs�kolta.
- Kivel besz�lt�l?
- Houyoval.
- Az nem az a fi�, aki…
- De �. Mi�rt?
- Csak k�rdeztem.
- Inuyasha…- szeg�ny fi� nem tudta, mit mondjon, ink�bb megcs�kolta a l�nyt. A l�ny, pedig visszacs�kolt. Titkolta b�r, de kicsit f�lt att�l, hogy Kikyo ut�nuk j�n. K�sz�tett egy kis uzsonn�t. Inuyasha teljesen nyugodtnak l�tszott, de bel�l �t is marcangolta valami. F�lt, hogy Kikyo elveszi t�le Kagomet. Ism�t felmentek a szob�ba. A hanyou le�lt szerelme mell� az �gyra. Egy ideig csak a f�ldet b�mult�k, majd Inuyasha r�n�zett a l�nyra, megfogta a kez�t, �s mag�hoz h�zta.
-Kagome, l�tom rajtad, hogy nagyon f�lsz. Bevallom, �n is agg�dok, hogy elvesz�telek, de ha kell, meg�l�m Kikyot. B�r rem�lem, erre nem ker�l sor.
- Oh, Inuyasha, olyan rendes vagy hozz�m. – de nem tudta befejezni a mondatot, mert a fi� megcs�kolta. Led�nt�tte az �gyra. A l�ny el�sz�r ellenkezett:
-Inuyasha, ez nem a megfelel� alkalom. Mi lesz, ha bej�n Kikyo?
-Csss… Ne foglalkozz Kikyoval. Most csak mi sz�m�tunk. Elkezdte vetk�ztetni a l�nyt, aki addigra m�r beleegyezett. P�r perc m�lva, m�r mind a ketten meztelenek voltak, csak a leped� takarta �ket. Inuyasha v�gig cs�kolta Kagome test�t, egy millim�ternyi helyet sem hagyott ki. Nagyon �lvezt�k egym�s t�rsas�g�t, �s mikor egym�s�i lettek, mindkett�j�ket olyan melegs�g �nt�tte el, mint m�g soha. �gy aludtak el, egym�s karjaiban, boldogan.

M�snap:
Kagome, ahogy fel�bredt f�lelme beteljes�lt. Kikyo ott �lt mellette, de nem vitte el Inuyash�t.
- �����! – sik�tott Kagome.
- Mi… mi t�rt�nt? – k�rdezte az �lm�b�l f�lvert Inuyasha, de � is megl�tta Kikyo- t.
- Te hogy ker�lsz ide? – k�rdezte Inuyasha.
- Idej�ttem, nos Inuyasha, nincs kedved velem j�nni az alvil�gba? Mindent megadn�k neked.
- Nincs.
- K�r, akkor meg�l�m ezt a cafk�t.
- Azt m�r nem! – ekkor el�r�ntotta a Tessaig�t (ami eddig az �gy mellett volt) �s kett�v�gta Kikyot.
- Inuyasha… te meg�lted Kikyot.
- Meg�rdemelte, oda�t meg akart �lni, ut�nunk j�n, itt meg t�ged majdnem meg�l. Ezt nem engedhetem.
- �h�m. – mondta szomor�an Kagome, majd a kett�v�gott Kikyora n�zve f�lreh�zta a sz�j�t.
- Mi a baj?
- Hogy mi a baj? Az, hogy egy �ltalam ut�lt kett�v�gott halott l�ny �sszev�rzi a padl�mat.
- �rtem. Hova m�sz?
- S�rol�rongy�rt, te addig �sd el j� m�lyre a m�sik vil�gban.
- Ok, mindj�rt j�v�k.
- Megv�rlak.

Mikor Inuyasha visszaj�tt:
- Inuyasha, adjak egy m�sik ruh�t? Ez csupa v�r, �s piszkos. Addig berakom a mos�g�pbe.
- Rendben.
- Na gyere �t�lt�zni!
- Megyek.
- Ez Souta szob�ja, v�laszthatsz, �s vegy�l fel egy sapk�t. Itt nem megszokott a k�t kutyaf�l.
- Ok.
- Na, k�sz vagy m�r?
- Igen, itt a ruh�m.
- K�szi. Megyek, berakom a mos�g�pbe. Megn�zed?
- Persze, azt�n csin�lsz megint olyan szendvicset?
- Igen, t�n �zlett?
- �h�m.
- Na, itt is vagyunk, az ott a mos�g�p.
- Dej�… hogy m�k�dik?
- Tedd bele a ruh�d.
- Benne van.
- Teszek bele mos�port, becsukom, elind�tom, majd megv�rom. Addig is gyere, k�sz�tek p�r szendvicset.
- Azonnal.
- Nincs vaj. Kib�rod a n�lk�l is?
- Igen, mi az a vaj?
- Nem fontos, tess�k itt van.
- K�sz�n�m.
- Mindj�rt j�v�k.
- Hov� m�sz?
- Csak a szob�mba.
- Mindj�rt ut�nad megyek.
- Megv�rjalak?
- Nem kell, igyekszek.

A l�ny felment a szob�j�ba, hogy eltakar�tsa Kikyo v�r�t. Inuyasha ek�zben falta a szendvics�t. Mikor megette, szerelme ut�n ment, azonban az ajt� el�tt meg�llt, mivel hangokat hallott.
- Ez az �tkozott Kikyo, minek j�tt ut�nunk? R�ad�sul mindent �sszev�rzett, az �gyat, a takar�t, �s a ruh�inkat is. �n se futottam volna ut�nuk, ha Inuyasha �t v�lasztotta volna. Inuyasha erre a mondatra bel�pett a szob�ba.
-De �n nem �t v�lasztottam, hanem t�ged, mivel t�ged szeretlek. �s �r�kk� veled akarok maradni, soha nem foglak elhagyni.
-Oh… Inuyasha, �n is �r�kk� veled akarok lenni. Nem akarlak elvesz�teni. A fi� let�rdelt a l�nyhoz, �s megcs�kolta, ez is egy szenved�lyes, forr� cs�k volt.
-V�rj, Inuyasha, ne itt csin�ljuk, ne Kikyo v�r�ben.
Fel�ltek az �gyra, amib�l hamarosan fekv�s lett. Inuyasha lefejtette Kagom�r�l az �sszes ruh�t, a l�ny ugyan�gy tett szerelm�vel. Mind a ketten nagyon boldogok voltak, azt k�v�nt�k, b�rcsak �r�kk� tartana ez a pillanat. Cs�kok ezreit kapta mind a k�t test. V�g�l azt�n sor ker�lt arra, amire v�gytak. Mikor v�geztek, beb�jtak a takar� al�, �s szorosan �t�lelve egym�st aludtak el. Mikor Kagome felkelt, m�r Inuyasha nem volt ott.
- Inuyasha… hol vagy?
- Itt vagyok, cuki a cic�d.
- De, te kutya vagy, nem?
- Att�l cic�zhatok.
- Igaz, meddig maradunk?
- Meddig akarsz?
- Addig, am�g fel nem s�rolok.
- Ok�, addig is seg�thetek valamiben?
- Vedd �t a ruh�d, tudod, hol van.
- Megyek m�r.
- Ja, m�g valami.
- Igen?
- Hova temetted Kikyot?
- Majd megmutatom.
- Ok. Ugye nem a szent f�hoz?
- Dehogy, akkor, vissza nem j�nn�l.
- Akkor j�. Huhh, k�sz is vagyok.
- Mehet�nk?
- �lt�zz �t!
- Rohanok. – Inuyasha pillanatok alatt �t�lt�z�tt, majd felkapta Kagom�t, felrohant a szob�j�ba, kiugrott a nyitott ablakon, majd bele a k�tba.
- H�, ez f�lelmetes volt.
- Ja bocs, csak gyors akartam lenni.
- Nem baj, letenn�l?
- Persze.
- Az nem Sesshomaru?
- Hol?
- Ott fenn.
- De.
- V�rj, csak, ne harcolj vele.
- Mert?
- Akkor b�k�n hagy.
- Na, j� a te kedved�rt. – mondta Inuyasha, majd Kagome mosolyogja egy puszit nyomott az arc�ra.
- Hova temetted?
- A farkas verem mell�.
- �tletes.
- K�szi.
- Ja, mi lesz, ha a farkasok ki�ss�k?
- Nem fogj�k, mer Mirokut�l k�rtem var�zsig�ket.
- Akkor j�, mer, ha m�g egyszer �letrekel…
- Nyugi, nem fog.
- Tuti?
- Igen.
- Miroku�k m�r biztos v�rnak, gyere, menj�nk.
- J�, te m�sz el�l.
- Nincs kifog�som ellene, de fel ne merj kapni!
- Hogy j�tt�l r�?
- Ismerlek.
- Cuh.
- Ne duzzogj, nem vettem komolyan. – mondta Kagome, ekkor a hanyou elmosolyodott, s felkapta Kagom�t.
- Nem igaz!
- Dehogynem.
- Tegy�l le!
- Nem.
- Inuyasha…
- Na, j�. – mondta a fi�, majd szomor� arckifejez�ssel letette a l�nyt.
- K�szike.
- Nem sz�vesen.
- Ne duzzogj!
- Nem a te dolgod.
- Kimondom azt a sz�t!
- Mii? Ink�bb nem duzzogok.
- Na, l�tod, �gy m�ris jobb. – mondta Kagome, de l�tta, hogy Inuyasha m�g mindig duzzog, de ink�bb b�k�n hagyta.

Egy h�nap m�lva:
Miroku �s Sango elmentek egy v�lgyh�z, mert Sango szeretett volna kettesben lenni Mirokuval, ameddig Kagom��kn�l Inuyasha furcs�n viselkedett (Miroku �s Sango m�r nagyon messze volt.)

    - Mi a baj Inuyasha, mi�rt viselkedsz ilyen furcs�m?
- Olyan, mintha, seg�lyki�lt�st hallan�k… Sango!
- Micsoda, fut�s!
- Ok. Ott megv�rlak, nem kell, szedj�l el�re gy�gyf�veket, mer, ha Sango seg�ts�get k�r nem jelent sok j�t.
- J�. „Na, sz�p… itt hagy?”
- Rohanok.
- Menj… - mikor Inuyasha oda�rt, kider�lt, hogy Miroku fogdosni akarta Sangot, �s a l�ny nem gy�z�tt v�dekezni.
- Csak ti veszekedtetek? Mi meg azt hitt�k megt�madott valaki.
- Bocs�nat. Inuyasha, ha megk�rlek, lefogod Mirokut? Kezdek kif�radni.
- Persze… - ekkor Inuyasha lefogta Mirokut.

Ekkor Kagom�n�l:
- Itt kell elmennem a farkasverem el�tt… ilyen nincs. Itt van Kikyo s�rja. Jobb, ha tov�bbmegyek. Mi ez? �������! – Kagome sik�t�s�t m�g Inuyasha is meghallotta, �s rohant kedves�hez.
- Mi t�rt�nt? – k�rdezte, mikor oda�rt.
- Ki… Kikyo �letre kelt.
- Tess�k?
- A burok nem hagyja, �t kij�nni, menj�nk innen, k�rlek, vigy�l el innen.
- Rendben. - a fi� azonnal a v�ll�ra kapta a l�nyt, �s m�r rohantak is. Miroku�k nagyon furcs�llt�k, hogy a papn� �letre pr�b�l kelni, hisz elvileg a var�zsig�k megg�tolj�k ebben.
-Ne agg�dj Kagome, nem fog �letre kelni, nem tud.
-Rem�lem is, nem akarom t�bbet l�tni. F�lek t�le.
-Nem kell f�lned, �n majd megv�delek. - Kagome hozz�b�jt a hanyouhoz, �s kezdett kicsit megnyugodni. A fi� szorosan �t�lelte szerelm�t.
Miroku �s Sango ek�zben elmentek megn�zni a s�rt, hogy mi t�rt�nhetett. Sehogy nem tal�ltak r� magyar�zatot. Kikyo lelke t�l er�s volt, m�r egy csom� l�lekgy�jt�t mag�hoz h�vott. Pr�b�lt�k elkergetni �ket, de nem sok sikerrel. Inuyasha megpr�b�lta t�vol tartani Kagomet a s�rt�l, aki m�gis odajutott.
-Mi�rt nem hagysz minket v�gre b�k�n? Mi�rt kell neked mindig visszat�rned? Mi�rt akarsz mindent elrontani? – ord�totta Kagome a s�r fel�, melyben Kikyo m�r k�sz�lt fel�llni. A v�d�burok m�g megakad�lyozta a kit�r�sben, de ez nem fog sok�ig tartani. Inuyasha azonnal megfogta Kagomet, �s elment vele. Beleugrott a k�tba, �s azonnal a m�sik vil�gban tal�lt�k magukat.
-Inuyasha, mi�rt hozt�l el onnan? Kikyo nem t�madhat fel, meg kell akad�lyozni, nem t�rhet vissza.
-Kagome, nyugodj m�r meg! Nem fog felt�madni, gyere ide, ne agg�dj. Kagome elindult az ajt� fel�, hogy igyon egy kis vizet. Azonban az ajt� el�tt el kezdett sz�d�lni, �s �sszeesett. Inuyasha azonnal odaugrott �s felemelte a l�nyt, felvitte a szob�j�ba, ott r�tette az �gyra, �s elkezdte simogatni. Kagome kinyitotta a szem�t.
-Mi t�rt�nt Kagome? Mi�rt �jult�l el?
-Nem tudom, csak elkezdtem sz�d�lni, �s h�nyingerem volt.
-Hozok egy kis vizet neked. – azzal elment, �s felhozta a vizet. Kagome ett�l kicsit jobban lett. Fel�llt, �s elindult a f�rd�be.
-Elmegyek f�rdeni, az, j�t fog tenni, tal�n megnyugtat. Inuyasha le�lt az �gyra �s elkezdett gondolkodni.
- „Vajon mi t�rt�nhetett Kagom�val? �s hol maradhat ennyi ideig? Megn�zem.” Kagome!
- Inu… yas… ha. – ny�gte ki Kagome, majd ism�t el�jult.
- Kagome, j�l vagy? – k�rdezte a fi�, de mivel Kagome nem v�laszolt bement a f�rd�szob�ba. A l�ny el volt �julva. – Kagome!
- Van itt valaki? – k�sz�nt Kagome anyuk�ja, mikor haza�rt. De a t�bbieket nem hozta. Inuyasha azonnal lerohant.
- Kagome el�jult!
- Tess�k? H�vom az orvost, te addig figyelj r� �s tedd az �gy�ra.
- Megyek. – az orvos hamar oda�rt, de a vizsg�lathoz mindenkit kik�ld�tt.
- Nos, �n elmegyek a boltba, �s olyan j� k�t �r�ig csak v�s�rolni fogok.
- J�, �n megv�rom, hogy mi van Kagom�val.
- Ok. Az orvost majd az ajt�ig k�s�rd el, ha k�sz van.
- Rendben.
- �dv�zl�m a l�nyomat.
- �tadom. „Meddig lesz m�g bent az orvos?”
- Nos, meg is voln�nk. A l�ny �bren van, mag�t keresi. Ja, gratul�lok. – mondta az orvos, �s kezet fogott Inuyash�val.
- „Ebbe meg mi �thetett, �s mi�rt gratul�lt? A t�relmem�rt?”
- Viszl�t. – Inuyasha mint �g�rte az ajt�ig elk�s�rte az orvost, majd felrohan szerelm�hez.
- Kagome! J�l vagy?
- Igen. – mondta a l�ny, majd elmosolyodott.
- Mi az? Min mosolyogsz?
- Semmin…
- Kagome! Mondd m�r el… - de Inuyasha nem tudott t�bbet mondani, mert Kagome a nyak�ba ugrott, �gy felbor�tva a hanyout.
- Gratul�lok!
- De minek?
- Hogy is mondjam…
- Az mindegy, csak mondd m�r!
- Apa leszel! – mondta Kagome, s kijelent�se miatt Inuyah�ba fojtotta a sz�t. – Mit sz�lsz?
- �n… iz�… - pr�b�lt Inuyasha valamit mondani, de Kagome sz�jon cs�kolta, jelezve, hogy nem kell mondania semmit.
- J�ssz TV- t n�zni?
- Persze.
- Mi a baj?
- Szerinted Kikyo felt�madt?
- Nem hiszem, ha meg igen, Miroku biztos beszippantotta.
- Rem�lem igazad, van.
- �n is, mert ha megint ut�nunk j�n, valamit sz�tverek a fej�n.
- Nem kell…
- Bocsi, elragadott a h�v.
- Ismer�s �rz�s.
- Tudom, pl�ne n�lad.
- Ja, nem n�z�nk Tv- t?
- De.
- Anyuk�d �dv�z�l.
- Volt itt.
- Igen, � h�vta ki az orvost.
- �rtem. Nem k�ne �tmenn�nk a m�sik vil�gba?
- Nem, most n�zz�nk Tv- t, n�zz�nk Tv- t, n�zz�nk Tv-t!
- J�- j�.
- Itt a t�vir�ny�t�. Nyomkodd a gombokat… �n bepakolok.
- J�.
- S�t, most pakolok f�rd�ruh�t is!
- Az mi?
- Olyan ruha, amiben ti is f�r�dhettek a t�ban, amikor mi.
- Ne, m�r!
- De!
- Nem, nem tudok �szni.
- Akkor kutya�sz�sban.
- M�rrr…
- Jajj, bocsi…
- Nem baj.
- Biztos?
- Igen.

Egy �ra m�lva:
- K�sz is vagyok, mehet�nk?
- Persze, szerinted elb�ntak Kikyoval?
- Rem�lem, mer, ha nem, visszaj�v�nk az �n vil�gomba, �s megv�rjuk, am�g meghal.
-  J�. – mondta Inuyasha, majd beleugrottak a k�tba. – Itt is vagyunk.
- Na, v�gre. Gyan�s ez a cs�nd.
- Nekem is, �s Kikyo v�re szag�t �rzem. – mondta Inuyasha, mikor �szrevette, hogy Kagome sz�delegni kezd. – J�l vagy?
- Nem, h�nyingerem van.
- Az baj, akkor, majd viszlek, el ne �julj!
- J�… - mondta mosolyogva a l�ny, mikor a hanyou a h�t�ra kapta.
- Mehet�nk?
- Igen. Rem�lem nem esett semmi bajuk.
- �n is. M�r l�tom �ket!
- Aha, Miroku pont mag�ba szippantja Kikyot.
- Igen. Igazad volt, hogy mag�ba fogja szippantani.
- �gy t�nik. Inuyasha, sz�d�l�k.
- Most is?
- Csak a szok�sos, p�r nap m�lva elm�lik, �s ha el�julok, ne agg�dj, hamar f�l�bredek.
- J�.
- Na, menj�nk oda, nem fogunk eg�sz nap itt �llni, ugye?
- Igen.
- Sziasztok! – ki�ltott oda egyszerre Miroku �s Sango.
- Hello, mizujs? – k�rdezte Kagome, majd el�jult.
- Mi t�rt�nt? – k�rdezte Sango.
- Semmi k�l�n�s, azt mondta, ne agg�djunk, hamar fel�bred, addig is, hagyjuk pihenni.
- J�, de mi�rt �jult el? – k�rdezte ism�t Sango.
- Majd � elmondja.
- Lehet egy tippem? – k�rdezte sand�n Miroku, melyre Inuyasha b�lintott. – Gyereket v�r t�led?
- �h�m.
- Tess�k?
- J�l hallottad, de most elviszem ahhoz a t�hoz. – mondta Inuyasha, mik�zben a fej�vel biccentett.
- Rendben, sz�lj, ha fel�bredt.
- Ok.

P�r �ra m�lva:
Kagome kezdett �bredezni, Inuyasha, pedig v�gig ott �lt mellette.
- L�tom, fel�bredt�l. – k�sz�nt�tte Inuyasha Kagom�t.
- Igen… Sango�k hol vannak?
- Ott… v�rnak r�d. Sz�ljak nekik?
- Igen, k�rlek.
- SANGO, MIROKU GYERTEK, KAGOME FEL�BREDT!
- J�, j�, megy�nk. – mondta Sango.
- Igen. –mondta Miroku a fej�t f�jlalva.
- M�r megint fogdostad Sangot? – k�rdezte Kagome, mik�zben fel�lt.
- Nem. – f�llentette Miroku.
- Dehogynem, de legk�zelebb a csontbumer�nggal v�gok r�d egy akkor�t…
- J�, j�.
- Nos Kagome, l�tom jobban vagy. J�ssz f�rdeni?
- Persze, most j�l esne.
- Inuyasha, megk�rhetlek, hogy tartsd t�vol Mirokut?
- Persze Sango.
- K�szi…- ekkor megl�tta, hogy Shippo is vetk�zik. – Shippo, ne haragudj meg, de most…
- Ja… �rtem, akkor, majd ut�natok megyek.
- K�szi, addig is edd meg a nyal�k�t, tudod, hogy hova tettem.
- Ok.
- Mehet�nk?
- Aha. – a l�nyok hamar belevetett�k magukat a t�ba. Sango kifaggatta Kagom�t, m�g a t�zn�l Inuyash�t Miroku faggatta ki.

Mikor m�r „mindenki” aludt:
M�r majdnem mindenki aludt, Inuyash�t kiv�ve. � m�g az eget k�mlelte. Egyszer csak csattan�st hallott.
- Miroku… hagyj m�r aludni! – sik�totta Sango, majd Miroku fej�hez v�gta a csontbumer�ngot.
- Jajj… m�r el is felejtettem, hogy m�r a csontbumer�nggal kapom a pofonokat.
- Miroku, te sik�tott�l ilyen hangosan? – k�rdezte Kagome f�l�lomban.
- Nem… Sango volt.
- M�r megint fogdostad?
- Igen! Fogdosott!
- Ennyire �r�lsz neki? – k�rdezte Inuyasha, majd mikor Sango a fej�re akart v�gni, Kagome meg�ll�totta.
- T�ltsd ki az idegeidet Mirokun.
- Mi�ta v�ded �gy Inuyash�t?
- Mi a bajod Sango? Sose vagy ilyen durva.
- Mert egy perverz szerzetes napok �ta nem hagy aludni, �s emiatt nagyon f�radt vagyok!
- Akkor aludj egy kicsit.
- De akkor megint fogdosni fog.
- Nem fog, akkor megverj�k, vagy itt hagyjuk.
- K�sz. – mondta s�rt�d�tten Miroku.
- Bocsi.
- J�, ha t�nyleg ott tartj�tok, akkor aludn�k egy kicsit.
- Persze.

P�r h�nap m�lva:
Kagome hasa m�r elkezdett n�ni, ennek nem �r�lt, de nem tudott rossz kedv� lenni, mert bar�tai mindig felvid�tott�k.
- F�j a fejem. – mondta Sango.
- Adjak fejf�j�s csillap�t�t?
- Nem kell.
- Biztos? Az, biztos elmulasztan�.
- Nem kell.
- Te tudod…
- Igen, �n.
- Mi bajod van velem?
- Semmi, csak nagyon f�j a fejem.
- Ja, j�. Inuyasha, �tmenn�k p�r napra a m�sik vil�gba, lenne kedved �tj�nni velem?
- Persze, mennyi id�r�l lenne sz�?
- Nem sokr�l.
- Akkor induljunk m�ris. – Kagome v�lasza egy b�lint�s volt, s amikor �t�rtek Inuyasha elkezdte faggatni Kagom�t. – Mi�rt akart�l �tj�nni?
- Mert annyira rosszul esik, hogy Sango mostan�ban ilyen durva.
- Nekem is felt�nt, de vajon mi lehet a baja?
- Nem tudom, de am�g abba nem hagyja, �n nem megyek vissza.
- Biztos? Te szeretsz ott lenni.
- Igen, de �t�lom, azt, ha valaki olyan, mint most Sango.
- J�, akkor csak p�r h�tr�l van sz�.
- Rem�lem.
- Kagome, te vagy ott? – k�rdezte Kagome nagyapja, amikor meghallotta a hangokat.
- Igen, �n.
- Ki tudsz j�nni?
- Pe… - akarta mondani Kagome, hogy persze, de ekkor Inuyasha felkapta, �s kiugrott vele a k�tb�l.
- Huhh… Kagome, j� nagy lett a hasad.
- �s, akkor mi van?
- Semmi… �n meg se sz�laltam.
- Akkor j�.
- Kagome, m�r te is kezdesz olyan lenni, mint Sango.
- J�, te, ha egyszer �t�lom, hogy akkora a hasam, mint egy teh�nnek.
- Nem igaz, te nem vagy k�v�r csak terhes.
- Eg�sz nap civakodni szoktatok?
- H�mm… Jajj, nem, csak valaki elrontotta a napunkat.
- Oh… �rtem, sz�val az�rt j�ttetek �t?
- Igen.
- Meddig maradtok?
- Sok�ig, legsz�vesebben addig maradn�k, m�g meg nem sz�letik a baba.
- Akkor addig maradunk.
- Biztos? Te oda�t �lsz.
- Igen biztos, de most egy�nk!
- Ok, de ha anyu �gy megl�t…
- Tudja, hogy terhes vagy, nem?
- Igen de �gy m�g sohasem l�tott.
- De most fog, menj�nk. Min�l hamarabb, ann�l jobb.
- Rendben. – Kagome meg�llt az ajt� el�tt. – Nem fogok bef�rni.
- KAGOME… NE BOH�CKODJ!
- J�- j�, csak vicc volt.
- Nem j� vicc.
- Szia anya!
- Szia Kagome, mi �js�… Jesszus, j� nagy a hasad!
- K�sz.
- Jajj ne haragudj.
- Nem baj, oda�t, meg ut�latosak voltak.
- �rtem, meddig maradtok?
- Sok�ig.
- De, hogy, hogy?
- Mert ut�latosak voltak.
- �rtem. J�kor j�ttetek, pont k�sz az eb�d.
- Remek, gyere Inuyasha, seg�ts kipakolni!
- Megyek.
- Anyu, Souta hol van?
- Ott alszik, egyik oszt�lyt�rs�n�l.
- �rtem, na, menj�nk. Inuyasha?
- M�r idef�nn vagyok.
- Rohanok.
- J�, a cica, megint az �gyadon van.
- Nem baj, ott szeret lenni, �s addig se j�tszik kiny�l�sdit, pl�ne nem a szoba k�zep�n.
- �rtem a l�nyeget.
- Nah, v�gre fenn vagyok. J�l kif�radtam, pedig csak a l�pcs�n j�ttem fel.
- Kagome… ne kezd megint!
- H�mm? Jajj bocsi.
- Semmi baj. – mondta Inuyasha, s k�zben f�lreh�zta a sz�j�t, �s kin�zett az ablakon. Mint mondt�k, sok�ig maradtak. Inuyasha rendszeresen �gyelt Kagom�ra, ki m�r a sz�l�s hat�r�n �llt, hisz mi�ta elj�ttek eltelt 6 h�nap.
- Mi a baj Kagome? – k�rdezte Inuyasha.
- Nem �rzem j�l magam.
- Felh�vom anyuk�d, h�tha tud seg�teni.
- J�… au!
- Mi a baj Kagome? – k�rdezte k�ts�gbeesetten Mrs. Higurashi, mikor fel�rt.
- Nem vagyok j�l.
- H�vok ment�t. – Kagome anyja kih�vta a ment�ket, kik hamar oda�rtek, �s elvitt�k Kagom�t. Term�szetesen Inuyasha elk�s�rte Kagom�t, hisz nagyon agg�dott �rte. Szeg�ny l�ny, mikor bevitt�k a k�rterembe, akkor indult meg n�la a sz�l�s. Inuyash�t kik�ldt�k, m�g a baba meg nem sz�letik.
- Mikor j�nnek m�r ki? – t�relmetlenkedett a f�lszellem. Egyszer csak babas�r�st hallott, ut�na m�g egyet. Azonnal felcsillant a szeme. Az ajt� kiny�lt, �s beengedt�k Inuyash�t. Kagome nagyon kif�radt, �gy el�jult. Az orvos Inuyasha kez�be nyomott k�t kicsit. Egy kisfi�t, �s egy kisl�nyt.
- Gratul�lok! – mondta az orvos, majd kiment. Inuyasha nagyon meg volt lep�dve, hogy ikreik lettek, de odament az �bredez� Kagom�hoz.
- Kagome.
- I… nu… yas… ha.
- Nem kell besz�lned. Csak pihend ki magad. – a l�ny b�lintott, majd elaludt.

H�rom nap m�lva:
Kagom�t kiengedt�k a k�rh�zb�l, de m�g p�r napot pihennie kellett. Mikor az ajt� el� �rtek, elmosolyodott.
- Min mosolyogsz? – k�rdezte meglepetten Inuyasha.
- Be fogok f�rni.
- KAGOME! – akadt ki Inuyasha. Kagome gyors l�ptekkel felment a kisl�ny�val a szob�ba (a kisfi� Inuyash�n�l volt) �s bez�rta az ajt�t. – Engedj be!
- Nem!
- Akkor bet�r�m!
- Na j�. – ekkor Kagome kinyitotta az ajt�t. Inuyasha bement, �s le�lt az �gyra.
- Mi legyen a nev�k?
- A l�ny� legyen Madison. A fi��t te mondd meg!
- Akkor a fi�� Hito.
- Rendben. Rakd be �t a kis�gy�ba. �n meg majd, berakom Medit mell�.
- J�.
- Kagome, gyertek le enni!
- Megy�nk.
- Most levihetlek?
- Na, j�. – Inuyasha, azonnal felkapta a l�nyt, �s lerohant vele az eb�dl�be.
- Tess�k, itt a vacsi. Ja, nem k�ne lassan �tmennetek?
- T�nyleg! – ijedt meg Kagome. – Lehet, hogy �sszej�ttek?
- Lehet.

M�snap:
Kagome j�l �sszepakolt. Szerencs�re tal�lt egy nagy utaz�t�sk�t, amibe minden belef�rt. Inuyasha vitte a t�sk�t, m�g Kagome a k�t kicsit.
- Induljunk m�r! – t�relmetlenkedett Inuyasha.
- Itt vagyok, menj�nk. – mondta Kagome, majd beleugrott a k�tba. Oda�t Miroku m�r v�rta �ket.
- Inuyasha… Kagome! Jajj de �r�l�k nektek! Ki ez a k�t kis j�vev�ny? Csak nem…
- Ni is nagyon �r�l�nk neked Miroku, �s j�ra gondolsz, ezek a gyerekeink. Sango hol van?
- Otthon.
- Otthon?
- Igen, hisz terhes.
- Tudtam, hogy �sszej�tt�k. – vigyorgott Inuyasha.
- Kac- kac. Na, nem j�tt�k?
- De. – Inuyasha szabad kez�vel felkapta Kagom�t �s kiugrott vele a k�tb�l. – K�szi.
- Sz�vesen. Nos, hol laktok.
- Ott, ni! – mondta Miroku, mik�zben r�mutatott egy h�zra az erd�ben. – ja �s fel�p�tett�nk mellette m�g egyet, ha �rtitek.
- Jajj, Miroku, nagyon k�sz�nj�k.
- Semmis�g.
- Dehogy semmis�g, egy h�zat fel�p�teni nem semmis�g!
- De igen, �s kik a j�vev�nyek?
- A l�ny Madison, a fi�, pedig Hito.
- Aranyosak.
- K�szi. Odaadhatn�m �ket, m�g bek�sz�n�k Sangonak?
- Persze. Sango a h�zban van.
- Rohanok.
- Menj csak, addig Miroku seg�t nekem kipakolni.
- J�, de csak egy gyerek �gy van.
- Nem baj, elf�rnek.
- Persze, hogy el, hisz nagy a gyerek�gy.

Ek�zben Miroku�k h�za el�tt:
- „Bemegyek.” – gondolta mag�ban Kagome, majd bel�pett Sangohoz – Szia!
- Kagome? Jajj de �r�l�k neked!
- �n is neked, mi �js�g?
- Semmi k�l�n�s. L�tom, megsz�letett a gyereked.
- Igen, r�b�ztam �ket Mirokura.
- �ket?
- Igen. Ja, neked nem is mondtam, ikrek.
- T�nyleg?
- Igen, gyere �t, megmutatom �ket.
- Ok. – mondta Sango, majd fel�llt, �s �tmentek a fi�khoz. Inuyasha megmutatta, hogy hol vannak a kicsik, majd Mirokuval egy�tt kimentek a h�zb�l.
- Att�l tartok, nekem kell kipakolnom.
- Seg�tek.
- K�szi, itt is vannak.
- De �desek!
- A l�ny Madison, a fi�, pedig Hito.
- Aha.
- Kivegyem az egyiket?
- Majd k�s�bb, addig had aludjanak.
- J�. Gyere, pakoljunk ki!
- Megyek.
- Mi�ta vagy terhes?
- �t h�napja.
- Huhh, akkor m�r a v�ge fel� j�rsz.
- Tudom.
- Miroku mit sz�lt hozz�?
- Nagyon �r�lt. T�ls�gosan is.
- Hi- hi- hi.
- Min nevetsz?
- Mit �rtesz az alatt, hogy t�ls�gosan is?
- Hagyjuk.
- SANGO!
- Nem mondom meg.
- L�gyszi…
- V�gigrohant az eg�sz falun, mik�zben azt ord�totta, hogy „Sango gyereket v�r nekem!”
- Huhh.
- Ne nevess!
- K�s�! – mondta Kagome, mik�zben a r�h�g�st�l majdnem megfulladt.
- M�skor nem mondok el semmit.
- Jajj, nem kell �gy megs�rt�dni! – mondta Kagome, mikor babas�r�st hallott – Ilyen nincs!
- Seg�tsek?
- Ha mind a ketten s�rnak, akkor igen. INUYASHA!
- Sz�lt�l?
- Fejezd be a kipakol�st, �n addig megyek a kicsikhez.
- J�.
- Jajj Sango, szerintem seg�tened kell. Mind a ketten s�rnak.
- Ok, add ide az egyiket.
- Tess�k, gyere a konyh�ba, szerintem hoztam nekik ennival�t.
- J�, megyek, nagyon cuki, az lenne a legjobb, ha nem a f�lembe s�rna.
- �rtelek, de m�g kicsi, �s nem tudja, hogy mit csin�l.
- Tudom, de j�l b�rja t�d�vel.
- Ak�rcsak az anyja. – sz�lt bele Inuyasha a besz�lget�sbe.
- Inuyasha, ne k�t�zk�dj!
- J�- j�.
- Inuyasha, seg�ts, Shippo Kiarat, kergeti.
- �gyse �ri utol, nekem meg pakolnom kell.
- ���… mostm�r engem kerget. SEG�TS�G!
- Miroku, tudsz futni, nem?
- Inuyasha seg�ts m�r Mirokunak!
- De…
- Semmi de! - hanyou kedvtelen�l felkapta a kis r�kad�mont, �s j�l fejbev�gta.
-Au, ezt meg mi�rt kaptam Inuyasha?
-Mi�rt kezdesz ki a nagyobbakkal, �gyis tudod, hogy te h�zod a r�videbbet – mondta Kagome, mik�zben pr�b�lt�k nyugtatgatni Sangoval az ikreket.
-Bocs�nat, de mindig engem b�ntotok, mert �n vagyok a legkisebb.
-Ugyan, Shippo, ez nem igaz, nagyon szeret�nk t�ged, �s most m�r nem te vagy a legkisebb, hanem az ikrek, �s p�r h�nap m�lva Sango kisbab�ja lesz a picur. - Shippo lehajtott fejjel elkullogott. Sango �s Kagome elbab�ztak egy ideig, majd �tadt�k �ket a fi�knak.
-Miroku, jobb lesz, ha megtanulod, hogy kell a bab�kkal b�nni. – mondta Sango. A l�nyok neki�lltak f�zni.
-Sango, pihenj csak le, nehogy meger�ltesd magad.
-Jaj Kagome, ez nem f�raszt el �gy, mint az a tudat, hogy lassan m�r akkora lesz a hasam, mint egy h�z.
Kagome csak mosolygott, hisz � is pont ilyeneket gondolt, mikor az ikreket v�rta. Finom instant t�szt�t k�sz�tettek, aminek Inuyasha nagyon �r�lt. Am�g a t�bbiek ettek, elvitte megetetni a piciket. Mire vissza�rt, m�r mindenki elment, csak Inuyasha �lt ott egyed�l.
-Inuyasha, te meg mit keresel itt? Egyed�l?
-T�ged v�rtalak, meg az ikreket. Sokat ettek?
-Igen. Nagyon szeretnek enni. Megfogn�d �ket, egy picit, �n is eszek valamit.
-Persze. Kagome, �pp azon gondolkoztam, hogy mi lesz, ha Naraku tudom�st szerez r�luk.
-Arra jobb, ha nem is gondolunk, biztos megpr�b�ln� elvenni t�l�nk, �s a maga oldal�ra �ll�tani, vagy meg�lni �ket. – a l�ny arc�n egy k�nnycsepp g�rd�lt le.
-Ne agg�dj, nem engedem, sem t�ged, sem �ket nem b�nthat. Kagome v�gzett az eb�ddel, elmosogatott, majd elmentek s�t�lni Inuyash�val, Hitoval, �s Madisonnal, az ut�bbi kett� persze csak Kagome �s Inuyasha kez�ben. Mindenki nagyon boldog volt, nem is sejtve, hogy hamarosan nagy vesz�llyel tal�lj�k szembe magukat. Naraku �pp a kunyh�j�ban �ld�g�lt, mikor Kann�t l�tta k�zeledni.
-Naraku nagy�r! Ezt n�zd! Az a korcs �s a bar�tn�je, k�t kis ny�las k�ly�kkel s�t�lgat.
-Ezek vajon kik? Csak nem az � gyerek�k? De h�t, mikor? M�rt nem tudtam r�la? – d�h�ng�tt Naraku.
-Biztos a haland� l�ny vil�g�ban voltak.
-J�l van Kanna, elmehetsz, de a t�kr�det hagyd itt, k�rlek, �s h�vd ide Kagur�t. A sz�lboszork�ny azonnal ott termett.
-H�vt�l, Nagy�r?
-Igen, ezt n�zd, k�t �jabb korcs. Int�zkedj!

Ek�zben Inuyash��kn�l:
    - Kagome, ismer�s szagot �rzek, �s ez nem j� jel, ez Sesshomaru szaga.
- Ajaj, mit tegy�nk, ugye nem kezdesz el harcolni vele.
- �, �csik�m, ki ez a k�t korcs, csak nem a ti�tek, ezzel a haland�val?
- De igen, �s nem korcsok. Menj el innen, nem akarok most harcolni.
- Nem harcolni j�ttem, csak Rin ideges�t eg�sz �ll� nap, hogy gratul�lnom kell, mert Jakent�l megtudta, hogy vannak gyerekeitek.
- Jaken az honnan tudta?
- Nem tudom.
- Mi lesz, ha Naraku is megtudja? – idegeskedett Inuyasha.
- Lehet, hogy meg fogja �ket �lni? – ijedt meg Kagome is.
- Nem. – mondta nyugodtan Sesshomaru.
- Azt meg honnan veszed? – k�rdezte Inuyasha.
- Mert azt akarta m�g Rin, hogy ne hagyjam, hogy Naraku elvegye, vagy meg�lje �ket.
- Akkor �rtem, hogy m�g mi�rt nem ment�l el b�ty�.
- Most ne veszekedjetek, hanem menj�nk el hozz�nk. A kicsiket visszafektetn�m aludni.
- Menj�nk… nem j�ssz Sesshomaru.
- Naraku ott van a bal oldali kunyh�ban!
- Jajj, ne…
- M�g j�, hogy a kicsik nincsenek ott, mert abb�l baj lenne.
- Igen, h�vd ki Sango�kat, �s menjetek Kaede faluj�ba!
- �s ti?
- Most megtudjuk, b�ty�m milyen er�s.
- H�!
- Ne h�zz! Komolyan mondtam!
- Akkor ezt figyeld!
- �llj! Ha sz�trombolod a h�zat, �jra�p�ted! – mondta Kagome, mikor Miroku�kkal m�r elindultak.
- Micsoda?!
- J�l hallottad!
- Naraku… gyere ki onnan! Ha nem, azt jelenti gy�va vagy!
- Sesshomaru, j�, hogy nem k�red meg, hogy j�jj�n ki, �s �lj�n meg.
- Mi�rt, hogy k�ne kih�vnom?
- Bolondok vagytok, csak �gy kih�vtok? Rem�lem, tudj�tok, hogy az �letetekkel j�tszotok. – mondta Naraku egy vigyorral a sz�j�n, mik�zben kij�tt a kunyh�b�l Kanna t�kr�vel a kez�ben.
- Most meg minek �r�lsz annyira?
- Csak annak, hogy tudj�tok, mi�rt j�ttem, m�gis k�rditek.
- Nem adom �ket!
- Dehogynem!
- Inuyasha, menj, �s vidd Kagom�t, �s a kicsiket min�l messzebbre!
- J�! - Inuyasha felkapta a l�nyt, az ikrekkel egy�tt, �s elvitte a szent f�hoz.
Sesshomaru elkezdte a harcot, Narakunak eleinte csak v�dekezni volt ideje, �m mikor bed�h�d�tt el�vette Kanna t�kr�t. Sesshomaru �pp a Tokijinnel t�madt, mikor a t�k�r Naraku el� ker�lt. A t�mad�s visszasz�llt a szellemre, aki s�lyosan megs�r�lt.
-Sesshomaru, soha nem hittem volna, hogy egyszer �gy l�tlak.- vigyorgott Naraku. Ekkor el�ugrott Inuyasha, �s megt�madta a gonoszt. Narakut v�ratlanul �rte a t�mad�s, ez�rt s�lyosan megs�r�lt. Inuyasha v�gezni akart vele, de megjelent Kagura. Egy ideig csak a szenved� Sesshomarut n�zte, de mikor Naraku r�ord�tott, elmenek�tette onnan a haldokl� sz�rnyet.
-Sesshomaru, ugye nem halt�l meg?
-Persze, hogy nem… J�l vagyok. – mondta, de l�tszott rajta, hogy szenved. Inuyasha felseg�tette, �s elindultak Kagom�hoz, h�tha a l�ny meg tudja gy�gy�tani a szellemet.
-Mi�rt seg�tesz nekem, Inuyasha?
-Mert meg akartad v�deni az ikreket, �s Kagom�t, hisz elk�ldt�l minket, az�rt vagy ilyen �llapotban.
- De �n soha nem seg�tettem neked.
- Tudom.
- Hova megy�nk?
- Csak a t�bbiekhez.
- J�.
- Ott is vannak. Kagome!
- Itt vagytok? Jajj de �r�l�k nektek. Sesshomaru… mi t�rt�nt veled?
- Naraku megsebzett.
- Azonnal kitiszt�tom… Miroku!
- Igen, hozok vizet!
- K�szi, te, meg vedd le a f�ls�d! – parancsolta Kagome, mikor az egyik kicsi fels�rt, s arra a m�sik is. – Nem igaz!
- Majd �n elint�zem! – aj�nlotta f�l Inuyasha.
- Seg�tek! – mondta Sango.
- K�szi, hogy elint�zitek!
- Sz�vesen. – v�laszolt Sango, majd felkapta az egyiket.
- V�rj meg! – ord�tott ut�na Inuyasha.
- Itt is van a v�z!
- K�szi Miroku, te addig seg�ts Inuyash�nak, mert szerintem nem fog vele b�rni!
- Inuyasha, ez gyors volt… ���. – hallott�k a hangokat.
- Vagy ink�bb Sangonak.
- Megyek.
- Itt is vagyok, Hito k�sz.
- Gyors volt�l Inuyasha.
- K�szi, csak att�l nyugodott meg, hogy meghuzig�lta a f�leimet. – ekkor Kagome elmosolyodott – ne nevess nagyon f�jt.
- �cs�m… �cs�m…
- Te csak maradj cs�ndben! Legk�zelebb te nyugtatod meg!
- Na, persze.
- Igen, mert he nem…
- Na, j�.
- K�sz is, ki van tiszt�tva a seb, mindj�rt bek�t�z�m.
- Na, v�gre… lenyugtattam!
- Szerintem Sangonak is siker�lt lenyugtatni a kicsit.
- ���, ne h�zd a hajam! – sik�tott Sango. – Kagome, seg�ts!
- Megyek. Inuyasha, addig seg�ts Sesshomarunak hazaindulni.
- Meglesz.
- Na, mi a baj?
- Nem akarja elengedni a hajam!
- Medi! – a kis Madison azonnal elengedte Sango haj�t.
- Ezt, hogy csin�ltad?
- Hallgat r�m.
- Ahha.
- Na, szerintem mi is induljunk. Add ide Medit, el�re megyek a fi�khoz.
- Ok, tess�k.
- Ott tal�lkozunk!
- Ok. – mondta Kagome, majd utol�rte a fi�kat. Sesshomarunak nem kellett seg�ts�g, �gy Inuyasha lemaradt, hogy megv�rja Kagom�t.
- Na, utol�rt�l?
- Igen, hol van Sesshomaru?
- M�r j�l van, �gy megv�rtalak.
- Ok, k�szi.

�t �v m�lva:
Hito �s Madison m�r felcseperedtek, 5 �vesek voltak, ugyan�gy, mint Sango kisbab�ja, Miroku. A fi�k, �s Medi nagyon j�l sz�rakoztak, mivel egy vir�gos r�tre �rtek. Inuyasha �s Kagome lefek�dtek a puha f�be, hisz m�r nem kellett agg�dniuk semmi�rt. Naraku meghalt, v�gleg. Az �kk�vet, pedig Kagome elpuszt�totta, Inuyasha k�r�s�re, csak egy szil�nk maradt meg, hogy �tj�rhassanak Kagome vil�g�ba. Sango �s Miroku is boldogok voltak, a szerzetes kez�r�l elt�nt a lyuk, �s a kis Mirokura se sz�llt tov�bb az �tok. Ami pedig Shessomarut illeti, boldog volt Rinnel �s Kagur�val. Naraku hal�l�val, a sz�lboszork�ny szabad lett. Kagura saj�t l�nyak�nt szerette Rint, aki �desanyjak�nt szerette Kagur�t, Shessomarut pedig apjak�nt. Kagura sz�ve v�gre az igazi hely�n volt, a boszork�ny test�ben, �s m�r nem volt telve gy�l�lettel, ink�bb szeretettel, nem is kev�ssel. Gyakran megl�togatt�k Inuyash��kat Kanna elment egy t�voli faluba, ahol befogadta �t egy kedves, szeret� csal�d. � is visszakapta a sz�v�t, �gy viszonozni tudta az id�s h�zasp�r szeretet�t.
Folytatjuk…

Barbiemanci �s Bettina ficije…