Karácsony a középkorban
Bettina 2006.01.08. 13:23
Mégegy fici tőlem(Bettina)
Karácsony a középkorban
Kagome és Sango egy tóban fürödtek. -Sango, hamarosan karácsony már csak egy hét van, a fiúk szerinted készülnek valamivel? Vagyis Miroku, mert Inuyasha szerintem nem is gondol ilyenekre. -Hát… én Inuból jobban kinézném. Mirokunak csak a nőkön jár az esze. És te mivel készülsz Inuyashának? -Háát… nem tudom. Én azt hiszem, máshogy gondolok Inuyashára, vagyis nem úgy, mint ő rám. -Te szereted őt, igaz? Kagome bólintott. -Olyan jó neked, te végre összejöttél Mirokuval. De Inut csak Kikyo érdeki. Kagome arcán egy könnycsepp gördült le. -Na, jobb lesz, ha kimegyünk, még a végén teljesen elázunk. – próbálta menteni a helyzetet Sango.
Eközben a fiúk is erről a témáról beszélgettek. -Inuyasha, ugye tudod, hogy 1 hét múlva karácsony. Kagome biztos örülne, ha megajándékoznád. -Persze, hogy tudom. Ráadásul pont akkor változom át emberré. De mit adhatnék Kagomenak? -Hát… Kagome ugyebár szerelmes beléd, gondolkozz erről is. -Igen, tudom. De én nem tudom, mit érzek, hisz ott van még Kikyo is. Megérkeztek a lányok is, úgyhogy befejezték ezt az érdekes eszmecserét. Újra elindultak, egyenesen a falu irányába. Kagome haza szeretett volna menni az ünnepekre. Menet közbe elég csendesek voltak. Mindenki azon gondolkozott, mivel lepje meg azt, aki a legközelebb áll a szívéhez. Persze Naraku sem tétlenkedett. Gonosz terven törte a fejét. Megérkezett a kis csapatunk Kaede anyóhoz. Kagome készített nekik ebédet, Inuyasha utána elvonult. Kagome nem tudta, hová ment a fiú, ahogyan a többiek sem. Inuyasha megállt az erdő közepén és várt. Kis idő múlva egy alak kezdett kibontakozni a fákkal árnyékolt messzeségből. A hanyuo rögtön felugrott. Kikyo volt az. -Áh, Inuyasha, te meg mit keresel itt? Miért nem vagy azzal a kis fruskával? -Mi, Kagoméra gondolsz? Ő alszik. Én most hozzád jöttem. -Velem jössz a pokolba? Mert ha nem, akkor már mehetsz is el. -Kikyo, ne viselkedj ilyen gyerekesen, kérlek. Azért jöttem, mert hiányoztál, de nem akarok meghalni. Hamarosan karácsony, kérlek, legyünk kicsit boldogok, együtt. -Micsoda? Jól hallom, te velem akarsz lenni, boldog? Hogyhogy nem a reinkarnációmmal? Inuyasha közelebb lépett Kikyohoz, megölelte, majd megcsókolta. A lány visszacsókolt. Így telt múlt az idő. Éjfél felé járhatott már, amikor Kagome felébredt, és észrevette, hogy a hanyuo még mindig nem jött vissza. Aggódni kezdett, elindult az erdő felé. Mikor elérte azt a helyet, ahol Kikyoék voltak. Majd megszakadt a szíve, mikor meglátta őket. Próbált eljönni onnan, de lábai nem engedelmeskedtek, térdre rogyott és ott szenderült szomorú álomba. Hajnalban Inuyasha és Kikyo elváltak egymástól. A fiú el akart indulni, de megbotlott valamiben. Kagome volt az. A hanyuo nagyon megijedt, amikor meglátta. „Jaj, Kagome! Ugye nem láttál mindent, vajon mióta lehetsz itt? A legjobb az lesz, ha visszaviszlek.” Inuyasha kedve egyre rosszabb lett. Mikor visszaértek, lerakta a lányt. Reggel Sango és Miroku ébredtek először. Látták, hogy még alszik mindenki. A szerzetes elment vízért, a szellemirtó, pedig szedett pár gyógynövényt, mert kicsit megfájdult Shippo torka. Inuyasha nem sokkal a távozásuk után ébredt fel. Látta, hogy Kagome még alszik. „Jaj ne! Pont most, karácsony előtt kellett így megbántanom. Én ostoba, valahogy ki kell engesztelnem.” A lány is felébredt, mikor látta, hogy a hanyuo ott térdel mellette, eszébe jutott, amit látott. Nagyon szomorú lett és elfordult. -Kagome, kérlek, nézz rám! Ne haragudj rám. Tudom, hogy láttál mindent. Sajnálom. -Inuyasha, nem kell ezt tenned miattam, tudom, hogy nem sajnálod és te csak Kikyot szereted. De számomra akkor is fontos vagy, és fáj, hogy ezt kellett látnom. Pont karácsony előtt. A félszellem lehajtotta a fejét. Nagyon szégyellte magát. -Kagome szeretlek. – mondta hirtelen. Mindenki nagyon meglepődött ezen, mivel a többiek pont ekkor érkeztek vissza. -Micsoda? Mit mondtál? Te? Engem? – értetlenkedett Kagome -Igen. Kérlek, figyelj rám. Gyere, menjünk máshova. Elmentek Mirokuék mellett, akik még mindig leesett állal bámultak. A szent fához mentek, felültek az egyik ágra. -De, Inuyasha. Én azt hittem, te Kikyot szereted, hisz éjjel is vele voltál. -Nem, amikor megláttalak, hogy ott alszol a fa tövében, tudtam, hogy mindent láttál. Nagyon megfájdult ekkor a szívem. Tudtam, hogy hatalmas fájdalmat okoztam neked. -Inuyas – de a lány már nem tudta befejezni, mivel a hanyuo megcsókolta. Hosszú és érzelmekkel teli csók volt. Még így töltöttek pár órát, majd elindultak a többiekhez. Persze rögtön faggatózni kezdtek -Na, mesélj Kagome, mi történt köztetek? Akkor tényleg téged szeret? Oh, én mindig is tudtam, hogy ti összeilletek. -Nem történt semmi, csak egy csók. Olyan boldog vagyok! El sem hiszem. Olyan boldog vagyok. -Jaj, de jó, akkor tényleg boldog karácsonyunk lesz, mindannyiunknak. Miroku is pont ezt a témát boncolgatta. -Na, Inuyasha, mi volt? Történt valami érdekes? -Miroku, te csak arra tudsz gondolni? Én nem vagyok olyan, mint te. – ordított Inuyasha Kagome készített ebédet. Még Inuyasha is megdicsérte, és ez nagyon jól esett a lánynak. Délután elmentek egy kicsit Kaede anyóval a lányok, aki mutatott nekik pár új gyógynövényt. Eltelt pár nap. Már csak egy nap volt karácsonyig. Minden rendben ment. Eltervezték az ajándékokat, Kagome pedig átment a családjához. -De kérlek Kagome, siess vissza! -Rendben Inuyasha, megígérem. Holnap délelőtt jövök. Beleugrott a kútba, és eltűnt. -Anya, Souta, Nagyapa! Itt vagytok? -Á, Kagome! Hazajöttél az ünnepekre, ez csodás – köszöntötte édesanyja. -Nővérkém, de jó, hogy itthon vagy! Úgy hiányoztál. - Ti is nekem, nagyon hiányoztatok. Hol van nagyapa? :-) -Itt vagyok, csak az ajándékodért mentem. – azzal átnyújtott a lánynak valamit. -Ez meg mi, nagyapa? – kinyitotta a csomagot. Egy gyönyörű szép piros köpeny volt. -Ez olyan, mint amilyen annak a kutyafülűnek van. A tűzpatkány szőréből, gondoltam jobb, ha neked is van sajátod, ez majd megvéd abba a másik világba. -Oh, nagyapa, nagyon szépen köszönöm. – Kagome majdnem sírva fakadt, hogy ennyire aggódnak érte. -Tessék lányom, ezt tőlem kapod. – ebbe egy csodaszép íjkészlet volt. – Gondoltam jól jön a harchoz:-) -Köszönöm -Nővérkém, ez az én ajándékom számodra. – öccse is átnyújtott egy szépen becsomagolt dobozkát. Ebbe egy szőrmecsizma volt, mellette kabát, sapka, sál és persze egy kesztyű – Remélem, örülsz neki, nehogy megfázz. -Köszönöm, ez, pedig a tiétek. – mindenkinek átnyújtott egy csomagot. Ezután megebédeltek, és beszélgettek egy kicsit, énekelgettek. Kagome nagyon fáradt volt, ezért lefeküdt. Másnap: -Na, nekem mennem kell, Inuyasha már biztos türelmetlen. Elpakolt pár dolgot, és visszament. Amikor kimászott a kútból, hatalmas meglepetés fogadta. Tulipánszirmokból kirakott út vezetett a szent fához, ahol egy kis kunyhó állt. A lány nagyon meglepődött. Kinyílt a kisház ajtaja. Inuyasha lépett ki rajta. -De jó, hogy végre megérkeztél, nagyon hiányoztál. -Te is nekem, de Inu, mi ez? Kagome alig tudott megszólalni. -Boldog karácsonyt, gyere be. Bent a házacska csodás volt, volt benne egy ágy, és körülötte minden virágszirom. Kagome a fiú nyakába ugrott örömében. Egész délutánt itt töltötték, elmondta Kagome, mit kapott a családjától. Este aztán sor került a fontosabb dolgokra is. Elkezdtek csókolózni, és lassan az ágyat is kipróbálták. Elkezdték vetkőztetni egymást. Inuyasha óvatosan lehúzta Kagome szoknyáját, és blúzát. A lány, pedig Inuyashat a felsőjétől és nadrágjától szabadította meg. Csókokkal halmozták el egymást. Inuyasha elkezdte lejjebb kóstolgatni a lány testét, aki ezt nagyon évezte. Hamarosan megtörtént, aminek meg kellett történnie. Inuyasha óvatosan a lányba hatolt, és mindkettőjüket elöntötte a forróság. Így töltötték az éjszakát. Reggel a hanyuo kelt fel elsőként, nézte, ahogy szerelme alszik. Hamarosan ő is felkelt. Felöltöztek. -Várj egy kicsit, édesem, kérdezni szeretnék valamit – elővett a zsebéből egy kis dobozkát – igazából ez az ajándékod. LENÉL a FELESÉGEM? -Igen – Kagome csak ennyit tudott kimondani, sírva fakadt az örömtől. Barátja nyakába borult. -Tőlem nem kapsz ekkora ajándékot, de remélem ennek is örülni fogsz, teljes szívemből szeretlek- átnyújtott neki egy zene dobozt. – Ezt még anyám adta édesapámnak, amikor együtt jártak. -Köszönöm, számomra ez a legjobb ajándék, amit teljes szívedből adsz. Ez volt életem legjobb karácsony -Nekem is. Visszamentek a többiekhez, és az ünnep hátralévő részét együtt töltötték. Nagyon boldogok voltak.
(Kiderült, hogy Kagome kisbabát vár, és Sangoéknak is összejött a baba. ) hónap múlva megszülettek a picik. Mind a két pár gyönyörű esküvőt tartott. Kagomeéknak lett még 2 gyerekük, és Sangonak 3 as ikrei születtek. Legyőzték Narakut, Kikyo lett a lányok legjobb barátnője, és Kohaku is életben maradt. Az összes gonosz megjavult {Shessomaru, Kagura, Kanna} Mind egy csapat lettek és boldogan éltek, míg meg nem haltak) by Bettina
|